Rövidített tekercsantenna a 80m-es amatőrsávra
-előzetes verzió-
Mivel lakóhelyemen (10 emeletes panel épület) rövidhullámú antenna telepítése meglehetősen nehézkes, az RH sávokon kompromisszumos antennák használatára kényszerülök. Első összeköttetéseimet egy 4m-es horgászbotra rögzített zománcozott rézhuzal segítségével létesítettem a 20m-es sávban. Az erkélykorlátra közel vízszintesen rögzített 4m hosszúságú sugárzó közel áll a λ/4-es hosszhoz, így viszonylag jó hatásfokkal sugároz, és az illesztése is egyszerűen megoldható egy antennatunerrel. 10MHz alatti sávokon viszont az illesztés nehézkessé, illetve az FC-707 tuneremmel lehetetlenné válik, az alacsony sugárzási ellenállás pedig rossz hatásfokot eredményez. Ezért elkezdtem az én QTH-mon használható, erkélyre, vagy akár mobil üzemben gépkocsira is telepíthető, erősen rövidített antennák után kutatni, elsősorban a 80m-es sávban való használatra.
A szakirodalmat tanulmányozva úgy gondoltam, érdemes lenne a tekercselt antennákkal kísérletezni. Az ilyen, megfelelően kialakított, ún. megoszló induktivitású, rövidített antennák előnyei az azonos hosszméretű, egyszerű huzalantennákhoz képest a nagyobb sugárzási ellenállás és a nagyobb sávszélesség. [1] A minél nagyobb sugárzási ellenállás azért lényeges, hogy az antenna-antennaillesztő rendszer ne csak hővé alakítsa a betáplált nagyfrekvenciás teljesítményt, hanem lehetőség szerint minél nagyobb része kerüljön kisugárzásra elektromágneses hullámok formájában. A sugárzási ellenállás növelését a tekercselés megfelelő kivitelezésével lehet elérni. Erre az irodalom a hossz mentén változó menetemelkedést javasolja. A betáplálási pontnál a menetemelkedés nagyobb, az antenna vége felé pedig sűrűsödnek a menetek.
A
világhálót tanulmányozva meglehetősen
kevés információt
sikerült találnom konkrét
megvalósításokról, eredményekről. A
kezdeti
kísérletekhez az [1]-ben ismertetett 80m-es
tekercsantennából indultam ki. A
kísérleti antennát a fém
erkélykorláthoz rögzítettem, és a
korlátot - ami a
vasbeton épület betonvasaihoz is fémesen
kapcsolódik - ellensúlynak,
nagyfrekvenciás földnek használva végeztem
méréseket. Az első próbákhoz
0,5mm2-es villanyszereléshez használatos,
tömör, szigetelt vezetéket használtam
a tekercseléshez, ami egy 25mm átmérőjű, 2,5m
hosszú PVC csőre került. A
menetszámok, térközök és a
tekercselési mód változtatásával
ismételten
méréseket végeztem, hogy meghatároztam az
antenna rezonancia-frekvenciáját, és
a sávszélességet. A mérésekhez egy
sweep-generátort, egy HA8ET-féle SWR
mérőhidat és egy oszcilloszkópot
használtam. Ezzel az összeállítással
az
oszcilloszkóp ernyőjén valós időben figyelhettem
0..20MHz között az antenna
frekvencia-SWR diagramját, így nagyon
kényelmessé téve a vizsgálatokat. Az
eredeti forrásban megadott tekercselési módot
követve a PVC cső teljes hosszt
felhasználva sem sikerült 4,5MHz alá vinni a
rezonanciapontot, így még plusz
hosszabbító tekercs felhasználására
került sor. Így az antennaillesztővel a
80m-es sáv felső felében lehetett lehangolni a rendszert.
Video az első
verzió hangolásáról.
Bár ellenőrző QSO-kra nem került sor, a sikeren felbuzdulva új konstrukció készítésébe fogtam. Mivel a szigetelt villanyszerelési vezeték szigetelésének jelentős plusz tömege erősen meghajlította a PVC csövet, 0,65mm-es zománchuzalt szereztem be. A PVC csövet nagyobb átmérőjűre (30mm) cseréltem, azt remélve, hogy ezáltal némileg növelhető a sugárzási ellenállás és a sávszélesség is, illetve a nagyobb kerület miatt rövidebb tekercselési hossz elegendő ugyanakkora huzalhossz eléréséhez. A cső hossza 2,5m lett. Az új antennánál a változó menetemelkedésű tekercselést valósítottam meg. A különféle források nem egységesek abban a tekintetben, hogy milyen hosszú huzalt kell feltekercselni a kívánt rezonancia eléréséhez. Találkoztam ¾λ és ½λ értékekkel is. Kezdetben ½λ huzalhosszból indultam ki, ez 3,5MHz-re 43m huzalt jelent. A cső külső átmérője 30.5mm, ebből 1 menet 96mm-re adódik, így kb. 450menet szükséges a kívánt hosszhoz. A PVC cső alján 20cm-t meghagyva a rögzítésre 2,3m marad a tekercselésre. A folytonosan változó menetemelkedés helyett három szekciót hoztam létre, 2,5-5-7.5mm emelkedéssel, mindhárom rész 150-150 menetet tartalmaz. Ez éppen kiadja a 2,3m hosszt. A tekercselés megkönnyítésére papír sablont nyomtattam, amin bejelöltem, hogy hova kell esniük a meneteknek. A rezonancia mérés eredménye lesújtó: 5,4MHz, 11,5MHz és 17,4MHz-es rezonancia pontokat kaptam. Az illesztővel pár 100kHz-et lehet ezeken változtatni, tehát a kívánt frekvenciától még nagyon messze vagyunk.
A következő lépésként
megtoldottam a huzalt ¾λ-ra. A PVC
csövet a felső végen kiegészítettem egy
új, 25mm átmérőjű taggal, amire 20m
huzal került, részben 1,5mm-es menetemelkedéssel
(120 menet) illetve a végén
menet-menet mellé (140 menet) csévélve. A
rezonancia frekvencia csökkent, de
nem az elvárásaimnak megfelelően. A kapott
érték 4,28MHz lett. Ekkor bevillant
a tetőkapacitás alkalmazásának lehetősége,
amivel tovább csökkenthető a
rezonancia frekvencia. Az antenna tetejére
készítettem egy 6db, 30cm-es
huzalból álló, sugárirányban
elhelyezkedő tetőkapacitást, a már említett
tömör
villanyszerelési huzalból. A hatágú csillag
középpontját az antennatekercs
felső végéhez forrasztottam. Az eredmény meggyőző,
a rezonancia 2,64MHz-re
került. A legutóbb betoldott 20 méternyi huzalt a
felső részből eltávolítva, de
a tetőkapacitást meghagyva az előző 4,28MHz helyett 3,96MHz-et
kapunk. A
tuneremmel azonban nem tudtam lejjebb kihangolni a rendszert.
Úgy tűnt, hogy az
FC-707 tunerrel inkább növelni tudom a nélküle
mérhető rezonancia frekvenciát.
Több kísérlet után azt találtam, hogy
az antenna tetejébe ismét betoldva 50
menetet 1,5mm menetemelkedéssel, és a
tetőkapacitást is alkalmazva a antenna
önmagában mérhető rezonancia pontja 3,5MHz lett. A
tunerrel ezután már a teljes
80m-es sávban beállítható az 1:1 SWR.
Az elkészült antenna tekercselési hossza tehát valamivel kevesebb, mint 2,4m és összesen 57m huzal került felcsévélésre. A kísérleteim alapján az alkalmazott tekercselési mód, csőátmérő és tetőkapacitás mellett a 2/3λ huzalhossz ad rezonanciát. A sávban egy adott frekvenciára lehangolva, a tunerrel együtt mért sávszélesség 1:2 SWR-hez kb. 30kHz, 1:1.5 SWR-hez pedig kb. 20kHz. Az elkészült antennával néhány teszt-összeköttetést létesítettem. Az antennát a már leírtak szerint a hatodik emeleti lakásom erkélyének korlátjára erősítettem, ellensúlyként az erkély vasszerkezete és az egész ház vasalása szerepelt. Az antenna így közel vízszintes helyzetben üzemelt, ami kedvező az NVIS összeköttetésekhez. Jellemzően belföldi összeköttetések során próbálgattam az antennát. A partner állomások szinte minden alkalommal többször visszakérdeztek, amikor az antenna hosszát említettem. Mivel a téma többek érdeklődését felkeltette, ezért (remélem) nem csak udvariasságból adták az 59-es riportokat az FT-707 100 wattjára. Esténként 1000km-en túli külföldi QSO-kat is lebonyolítottam, hasonlóan kedvező eredménnyel.
Tekercselési
adatok
A későbbiekben az antennát a mobil üzem érdekében két darabra fogom szétválasztani, hogy kényelmesen elférjen egy gépkocsi csomagtartójában, illetve a tekercselést zsugorcsővel fogom védeni a külső mechanikai hatásoktól. Itt a zsugorcső esetleges elhangoló hatása lehet érdekes. Tervezem az antenna kipróbálását NVIS összeköttetésben, az autó fölé görbítve az antennát. Összegzésként megállapítható, hogy ilyen egyszerű módszerekkel is készíthető a gyakorlatban használható, erősen rövidített antenna az alsó RH sávokra is. Az antenna hatásfoka nyilván nem veheti fel a versenyt egy félhullámú dipóllal, vagy negyedhullámú vertikállal, és nincsenek összehasonlító mérési eredményeim EH antennával sem. Azonban a konstrukció egyszerűsége és olcsósága remélem többek kísérletező kedvét felkelti. Az antenna megépítéséhez és használatához sok sikert és örömet kívánok! 2011. május, HA1TN Norbi Irodalom: |
![]() |
Az antenna az
erkélykorláton
Betáplálási
pont és az alsó menetek
Felső menetek
és a tetőkapacitás
Az első
verzió hangolása
Mérési
összeállítás
Rezonancia pontok